A Toggenburg fajtájú kecskék leírása

0

1150

Cikk besorolása

Bizonyos tendencia figyelhető meg a gazdálkodók körében: a Toggenburg kecskefajtát tartják a legelterjedtebbnek és legkedveltebbnek az állattenyésztők. És ez nem véletlen: a fajta iránti ilyen elkötelezettség a kecskék kiváló alkalmazkodási tulajdonságainak köszönhető. Tökéletesen tolerálják a különféle hőmérsékleti szinteket és a környezeti feltételek változását. De a toggenburgi kecskéknek megvannak a maguk sajátos árnyalatai az ellátásban.

Toggenburgi kecskefajta

A Toggenburg kecskefajta nevét a skóciai helységről kapta - a Toggenburg-völgyről. Ott tenyésztették e fajta első egyedét. A tenyésztők jó tejhozamot, magas termékenységet és kiváló alkalmazkodóképességet figyeltek meg, ennek eredményeként ma Toggenburgok a világ szinte minden sarkában megtalálhatók.

A fajta jellemzői és leírása

A Toggenburg fajtának megvannak a maga megkülönböztető jegyei, amelyek megkülönböztetik képviselőit a többi egyéntől. A gazdálkodók jelentős számú megkülönböztető tulajdonságot és tulajdonságot azonosítanak ezeknek a kecskéknek, többek között:

• kis test;
• szarv hiánya;
• egyenes és egyenletes hátú;
• a testet sűrűn borító kabát (gyakran rövid);
• sötét hatos csík jelenléte a fején (a többi hajszakasznak világosbarna árnyalata van);
• hosszú halom jelenléte a háton és a lábakon;
• növekedés az átlagolt adatok szerint 60-70 cm;
• húsos fülek és hosszúkás fej;
• a törzs szakrális részének jó fejlődése;
• az egyenes és a magas lábak arányos elrendezése;
• jó tőgyfejlődés nőstényekben.

A toggenburgi kecskék több okból is népszerűek a gazdálkodók körében. Az egyik a magas termelékenység. A laktációs periódus alatt egy e fajta nőstény akár egy tonna tejet is adhat. Az elit fajtájú sajtok ebből a fajta kecskéből nyert tejből készülnek.

Ennek a kecskefajtának a húsa, annak magas költsége ellenére, az ínyencek és szakácsok egyik legkedveltebb étele. A Toggenburg kecskefajta szőrzetét is nagyra értékelik: selymes és kellemes tapintású. Egyes gazdálkodók kizárólag a jó minőségű szőr érdekében tenyésztik ezeket az állatokat.

A fajta előnyei és hátrányai

A toggenburgi kecskék elterjedtek a világ különböző régióiban: ezek Nyugat-Európa (Németország, Svájc, Ausztria), valamint Dél- és Észak-Amerika, valamint Kelet-Európa (Ukrajna, Oroszország egyes régiói, Fehéroroszország, Lengyelország stb.) és Ausztrália ... Az állatok a pozitív tulajdonságok hatalmas száma miatt ekkora népszerűségre tettek szert:

• ezeknek az állatoknak rugalmas elme és nyugalmuk van, ragaszkodnak a tulajdonoshoz és engedelmesek;
• A Toggenburg kecskék termékenyek;
• az állatok könnyen alkalmazkodnak a szélsőséges hőmérsékleti viszonyokhoz és jó alkalmazkodóképességgel rendelkeznek;
• jól fel vannak készülve a különböző éghajlati viszonyok közötti életre, és remekül érzik magukat sík és hegyvidéki területeken egyaránt;
• tartalmuk garantálja a kiváló minőségű hús átvételét;
• az ilyen kecskék tejhozama egész évben stabil marad, ráadásul ez a szám meglehetősen magas;
• a Toggenburgok külső tulajdonságai is a legjobbak: impozánsak, magasak, és egyes régiókban kizárólag gyapjúnak termesztik őket;
• az ilyen egyének válogatottsága és alárendeltsége széles körben ismert.

Senki sem hibátlan. És ennek a fajtának megvannak a hátrányai, de szó szerint minden pozitív tulajdonság beárnyékolja őket. De a hátrányokat is érdemes megemlíteni: az ilyen egyedek tejének minősége és íze közvetlenül befolyásolja az általuk fogyasztott takarmány minőségét.

Tapasztalt kecsketenyésztők ismerik az ilyen állatok tenyésztésének minden bonyodalmát, de a kezdőknek kérdésük van: hogyan kell őket gondozni, hogyan kell etetni és hogyan tenyészteni? És ez a helyes gondolkodásirány, mert mindenhol vannak a gondozás és a fenntartás szempontjai, amelyeket részletesebben meg kell vitatni.

Az ellátás és a táplálkozás jellemzői

A toggenburgi kecskék jobban tolerálják a hideget, mint a forró időjárást, ezért annak a helyiségnek a hőmérséklete, ahol nyáron tartják őket, nem haladhatja meg a 18-20 ° С-t, a téli hideg időben pedig a hőmérő nem eshet -5 ° С alá. Télen az ilyen állatokat jól hőszigetelt helyiségekben lehet tartani további fűtés nélkül, mert a Toggenburg kecske már elég meleg gyapjúval rendelkezik.

A Toggenburgok lakóhelyeinek megszervezése nem igényel különösebb pénzügyi vagy fizikai költségeket. Az egyetlen fontos szempont, amelyet figyelembe kell venni, a lakótér és a padló rendezése: jobb, ha a padlót betonnal látják el, a folyadékok elvezetéséhez enyhe lejtéssel. Ráadásul a kecsketenyésztő fa nyugágyakat szerel fel szalmával.

Ennek a fajtának minden egyedének saját istállóra van szüksége, amelyet partíció választ el a többitől. Jobb elkülöníteni a nőstényeket a hímektől és a fiatal állatoktól, amelyek teljes növekedéséhez és fejlődéséhez sok napfényre és friss levegőre van szükség.

Külön és nagyon fontos pont, amely jelentősen befolyásolja a kapott tej és húskészítmények minőségét, az étrend. Itt vannak a követendő főbb szempontok:

1. Nyáron egy felnőttnek minden nap 7 kg zöld ételre (fűre stb.) Van szüksége.
2. Télen egy felnőttnek napi 3 kg gabona takarmányt és különféle adalékokat kell adni.
3. Az állatok menüjébe tanácsos beletenni a tököt, a főtt burgonyát, a céklát, a szalmát és a szénát.
4. A napi étrendnek tartalmaznia kell 15 g sót és 20 g krétát. Fel kell oldani vízben vagy étellel együtt adni.
5. Szükséges betartani a szigorú napi rendet és a táplálkozást: reggel a kecskéknek inni kell, ebédidőben - lédús és zöld ételeket, és a legdurvább ételt (gabonatáp stb.) Estére kell hagyni.
6. A napi etetésnek ugyanabban az időintervallumban kell történnie, hogy a rendet ne zavarják.

A táplálkozás mellett a tartalom is fontos. A Toggenburg kecskék igénytelenek, de mindenhol megvannak a maguk sajátosságai. A kezdő kecsketenyésztőknek meg kell ismerkedniük velük, hogy képet kapjanak arról, hogy mivel foglalkoznak:

1. Az istállót a vályúktól távol kell elhelyezni, száraznak és tisztának kell lennie.
2. A kecskeháznak jó szellőzéssel kell rendelkeznie, és be kell jutnia a napfényre, mert a Toggenburg kecskéknek ultraibolya sugarakra van szükségük.
3. Naponta meg kell vizsgálni az állatokat a betegség esetleges jeleinek jelenlétére. Fontos továbbá az egyes személyek mosása és a szoba általános tisztaságának figyelemmel kísérése.
4. A tőgy különös figyelmet igényel: meg kell kenni, masszírozni és megvizsgálni az irritációkat, kiütéseket stb.
5. Tenyésztéskor a jó utódok megszerzése érdekében érdemes a magas tejtermelésű kecskéket, valamint az immunitás és aktivitás kiváló mutatóival rendelkező hímeket választani. Minden képviselőnek egészségesnek kell lennie.

A tenyésztéshez a Toggenburg fajtát választva a kecsketenyésztőknek figyelniük kell az ilyen kecskék tartásának, termesztésének, etetésének és gondozásának minden finomságára.Hogy megéri-e vagy sem, azt maga a gazda dönti el, de a világközösség ezt a fajtát az egyik legsokoldalúbbnak és legelterjedtebbnek tartja más fajok között.

Következtetés

Ha gondoskodik a Toggenburg kecskékről, azok rendkívül örömet okoznak a tulajdonosoknak. A tenyésztés célja is fontos: hús, gyapjú vagy tej megszerzése. Ettől függően a kecske gondozásának feltételei változnak: például a tej megszerzésére nevelt egyéneknek bizonyos étrendet kell követniük, és akár 3-4 hónapos korban is meg kell tartaniuk a tej táplálkozását.

A Toggenburg kecskék tenyésztése nyereséges: beruházásokra csak a helyiség (istálló) kezdeti építéséhez van szükség. A további költségek csak a takarmány megvásárlására vonatkoznak. Még őket is le lehet vágni, ha magad betakarítod. A Toggenburgok kiváló megoldást jelentenek a kecsketenyésztési vállalkozás elindításához.